Az áram-védőkapcsoló olyan elektromos kapcsolókészülék, amely lekapcsolja a mögötte lévő hálózatot, amennyiben szivárgó áramot észlel, így a készülék a tényleges áramütés kialakulása előtt lekapcsol.
Működése a Kirchhoff csomóponti törvény elvén alapul (általánosan 230 V illetve 400 V-os váltakozóáramú hálózatot feltételezve) a fázisvezető(k)ben érkező áram összege a fogyasztón át a nulla vezetőben záródik. Összegük zérus. Amennyiben szivárgó áram lép fel és ez eléri az ÁVK hibaáramát, azonnal leold.
Fi relé kapcsolási rajz
A Fázis(okat) (L) és a nulla vezetőt (N) mindig a védő vezetőt (PE) soha nem szabad az ÁVK –n átvezetni. A lakossági fogyasztóknál használatos TN-C-S rendszerben TN-C részében ÁVK nem alkalmazható hisz itt a nulla és a védővezető ugyanaz (PEN) Eben az esetben nem lehet eleget tenni a két feltételnek. Az ÁVK csak kiegészítő érintésvédelmi megoldás.
1 fázisú FI-relé
Amennyiben a fázisvezető(kö)n bejövő áram összege különbözik a nulla vezetőn át záródó áramtól, akkor valahol szivárgás alakult ki, például testzárlatos a fogyasztó vagy megérintettünk egy feszültség alatt álló fémrészt (ez lehet egy megsérült szigetelésű vezeték), így az áram egy része nem a fázis és nulla vezetők között halad így az FI leold.
Lényeges különbség a normál biztosítók (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) és az érintésvédelmi relé között, a kismegszakító az átfolyó tartós túlterhelés és zárlat ellen véd (vezeték védelem), míg a FI relé a szivárgó áramok ellen nyújt védelmet az átfolyó áram nagyságától függetlenül.
Vizes helyiségekben érdemes az érzékenyebb 10 mA –es ÁVK –t használni.
3 fázisú FI-relé
A jelenleg érvényben lévő szabványok szerint minden új telepítés kötelező része. A régebbi kialakítású és hasonló célú elektromos szekrények utólagosan pótolatók FI relével.
Sajnálatos módon Magyarország fogyasztói villamos hálózatának nagy része nem rendelkezik áram védő kapcsolóval.
